2010. december 30., csütörtök

Fura, hogy régen olyan fontosnak tűnő dolgok mennyire érdektelenné tudnak válni. Főleg ha az ember rájön, hogy mennyire nem volt semmi értelmük, és különben is talált valami jobbat...

2010. december 17., péntek

Valaki

valaki, aki törékeny... valaki, aki érez... valaki, aki megért... valaki, aki miatt nem kell folyton aggódnom, egy biztos pont... valaki, akit félthetek... valaki, aki felhúz a porból... valaki, aki mellett lehetek aki vagyok... valaki, aki szárnyakat ad... valaki, aki miatt van értelme... valaki, aki úgy is gondolja... valaki, aki mellett én is valaki vagyok... valaki, aki szeret.

2010. december 16., csütörtök

Néha úgy érzem...

2010. december 6., hétfő

Internet

Vannak dolgok, amiket teljesen természetesnek veszünk. Ilyen pl. a net. Pedig minden egyes pillanatot értékelnünk kéne, amikor velünk van, még mielőtt túl késő lenne... Az elmúlt másfél napban megtanultam még jobban becsülni, és remélem, soha többé nem hagy el... :$

Ui.: kedves digis "kollégák", a kutyafátokat, nem igaz, hogy ennyi idő kell ahhoz, hogy visszaállítsátok a szolgáltatást, amiért fizetünk. Ha mondjuk nem csak az autóban tömitek a buci fejeteket a ház előtt, akkor hamarabb jön vissza több utcányi ember nete. Ja, és kösz, h nem tudtam készülni a mai ZH-mra... :S